У Вербовцях і
Чорному Потоці у кінці 40-х роках відкрилися бібліотеки. На початку дві сусідні
села мали окремі сільради. Потім після колгоспної системи у 70-х роках
побудували спільний будинок культури для двох сіл і він став центом. На другому
поверсі знаходиться бібліотека.На початку 80-х
років обєднали дві села, а також дві
бібліотеки. Завідуюча Вербовецької бібліотеки була Фозекош Ірина, а Чорного Потіку Сасем
Елізавета. Після деякого часу вони стали працювати спільно. З 1989 року С.
Елізовета вийшла на пенсію, і я прийшла
на її заміну. Спільно працювала із Ф. Іриною, від якої
получила багато знань і досвіду. Позаяк і вона вийшла на пенсію, я стала сама
працювати із 1997 року. Бібліотека на цей період стала сучаснішою і виграє
важливу роль у колі активних і потенційних читачів. Активно
беремо участь у написанні грантів, який вже двічі виграли. У 2013 році зробила ремонт прпиміщення, у
2014 році купила загрантові кошти ноутбук і завела інтернет. Бібліотека має
також і ксерокс. Маємо можливість копіювати необхідні документи, а це дкже
великий плюч для бібліотеки і читачів. Постійно оновлюється книжковий фонд. Сьогодні наша бібліотека
нараховує близько 17 тис. примірників друкованих видань.
A falu története
Verbőc(ukránul:Вербовець / Verbovec) település Ukrajnában, a Nagyszőlősi járásban. A település tanácsához tartozik a szomszédos Feketepatakis. Nagyszőlőstől nyugatra fekszik. Határos Feketepatakkal,Szőlősegressel,MátyfalvávalésPuskinával (Újverbőc). Nevét a falun keresztülfolyó hasonló nevű patakról vette.Vrbovac(Verbőc) szláv eredetű szó, mely fűzfával benőtt (füzes) helyet jelent. VerbőcÁrpád-koritelepülés, nevét az oklevelek1251-ben,IV. Bélakirály idejében említették először az oklevelekVrbovacnéven. A település egykori birtokosai aWerbőczy, Újhelyi és Zowárdfy nemzetségtagjai voltak. E faluban született a15. századközepénWerbőczy Istvánis, a Hármaskönyvszerzője, aki művében a magyar feudális szokásjogokat rendszerezte. Műve 1517-ben latin nyelven jelent megBécsben, eddig több mint 40 kiadása látott napvilágot. A település a16. századközepének adatai említik Verbőc egyházát és templomát is. Az1577-ben Verbőc neve is szerepelt adézsmajegyzékben. 1594évi gabona és bordézsma jegyzék adatai szerint ekkor Verbőcön 36 adófizető család élt. Verbőca 19. századvégén-20. századelejénUgocsa vármegyeTiszáninneni járásához tartozott. 1910-es népszámlálás adatai szerint Verbőcnek 585 lakosa volt, melyből 568 magyar, 17 rutén, ebből 64 görög katolikus, 468 református, 39 izraelita volt. Verbőc jelenlegi népessége 1300 fő, a lakosság 90%-a magyar nemzetesiégű, többségében református vallású.
Feketepatak(ukránulЧорний Потік) településUkrajnában, aNagyszőlősi járásban. Nincs önálló önkormányzata, közigazgatásilagVerbőcközségi tanácsához tartozik. Feketepatak 16 km-re terül el Nagyszőlőstől. Határos Verbőccel, Újverbőccel (Puskina), Salánkkal és Szőlősegressel. FeketepatakÁrpád-koritelepülés, nevét az oklevelek1260-ban említették előszörFeketepotoknéven. A településen és környékén ahonfoglalásután aTöhötömtörzséhez tartozóFarkas Igmánd nemzetségtagjai telepedtek meg. AtatárjárásalattFeketepatakis teljesen elpusztult, későbbV. Istvánkirály aGutkeled nemzetségheztartozóThyba fia Miklós-nak adta, aki aSzamosmellől hozott magyarokkal telepítette újra. A20. századelején FeketepatakUgocsa vármegyeTiszáninneni járásához tartozott. 1910-ben az összeíráskor 506 lakosából 503 magyar volt, melyből 18 görög katolikus, 455 református, 25 izraelita volt. 1944 őszén a sztálinisták 99 férfit hurcoltak el, közülük 22-en odahaltak. A II. világháború a faluból 8 áldozatot követelt. Népessége 1110 fő, többségében magyar, református vallású. Verbőc és Feketepatak közös görögkatolikus templommal, középiskolával, óvodával, kultúrházzal, művészeti iskolával rendelkezik. A lakosság nagy része korai zöldség és gyümölcs termesztésével foglalkozik, de sokan vállalnak munkát a közeli városokban, illetve külföldön. A középiskolában, melyet a régi kolhoziroda épületében rendezték be, megközelítőleg 300 gyerek tanul. Párhuzamosan indulnak ukrán és magyar osztályok, azonban az ukrán osztályok iránti kezdeti lelkesedés hanyatlóban van.
A településeken található műemlékek, emlékművek, látványosságok: – a verbőci református templom, mely 1828-ban épült, 1961 és 1989 közötti időszakban a szovjet hatalom nem engedélyezte működését. – a feketepataki református tempolm, mely 1670-ben épült, mai formáját 1848-ban kapta, A templomkert két gesztenyefája kb.140 éves – görög és római katolikus templom, 2007-ben épült – Werbőczy István emlékműve, amit 2007-ben avattak fel – a Tripartitum-emléktábla, 2014-ben avatták fel – a málenykij robot áldozatainak emléktáblái a verbőci és a feketepataki református templomok kertjében, melyeket 1989-ben állították.
A települések híres szülöttei Verbőc szülötte Werbőczy István (Verbőc, 1458 — Buda, 1541. október 13) jogtudós, ítélőmester, királyi személynök, kancellár, a Werbőczy hármaskönyv szerzője.
6-7. A KMKSZ helyi alapszervezete 1989-ben alakult. Tagsága jelenleg 500 fő. Elnöke: Gál Lilla Tisztségviselők: Székely Gusztáv (elnökhelyettes), Varga Lionella (elnökhelyettes), Török Edit (titkár), Harangozó Ivetta (pénztáros)
Немає коментарів:
Дописати коментар